Miau.gau.hu

MELATONINKEZELÉS HATÁSA ANGÓRANYULAK SZŐRTÜSZŐ-
MŰKÖDÉSÉRE
LANSZKI J. 1 THEBAULT R.G.2, ALLAIN D.3, SZENDRŐ ZS.1, EIBEN CS.4
1Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, 7401 Kaposvár Pf: 16.
2INRA, GÉNÉTIQUE Phanéres La Magneraud, 17700 St. Pierre d’ Amilly, 3INRA, SAGA, B.P. 27, 31326 Castanet-Tolosan Cedex, Franciaország 4Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2100 Gödöllő, Pf: 417 ABSTRACT - The effect of melatonin treatment on hair follicle activity of angora rabbits
Angora rabbits (n=76) kept in natural photoperiod were treated in May, with 36 mg exogenous melatonin
subcutaneously (M groups) or untreated (control: C groups), on wool-producing animals at 200-210 days of
age, at the 3rd wool harvesting or on empty multiparous does. The interval between two shearings or
pluckings was 98 days. The experiments and groups were: 1st experiment (M1, C1): defleeced, wool
producing females ; 2nd experiment (M2, C2): sheared, wool producing females; 3rd experiment (M3, C3):
sheared, empty multiparous does and 4th experiment (M4, C4): sheared, wool producing males.
The number of hairs per follicular group at the beginning of the experiment were: C1: 5.5 and M1: 4.4
(n.s.); C2: 33.6 and M2: 43.5 (n.s.); C3: 30.1 and M3: 33.0 (n.s.); C4: 39.2 and M4:42.2 (n.s.), at the end of
the experiment (at the 14th week) were: C1: 27.2 and M1: 40.4 (P<0.01); C2: 37.0 and M2: 44.7 (n.s.); C3:
29.9 and M3: 40.3 (P<0.01); C4: 39.4 and M4: 51.3 (P<0.05). In the melatonin treated group (M1) at the
end of the experiment we observed telogen hairs in the hair follicle group, whereas only anagen hairs were
found in the control group (C1). The positive effect of melatonin treatment on hair follicle activity was the
most significant in defleeced female (M1) and sheared male (M4) groups. These results verify the
differences among groups in wool production we have experienced (M1: 229 and C1: 163 g; M2: 217 and
C2: 193 g; M3: 230 and C3: 195 g; M4: 200 and C4: 148 g).
BEVEZETÉS
A szőrszálak növekedési ciklusa során anagén (a szőrszál erőteljesen növekszik), katagén (a folliculus alsó része fölszárad) és telogén (nyugalmi) fázisok különböztethetőkmeg. A kifejlett nyulaknál a szőrzetváltás elsődleges kiváltó tényezője a nappalok hosszánakváltozása. A tobozmirigy a szem közvetítésével kap idegi impulzusokat a fény érzékeléserévén, ez alakul át belső jellé. Ennek megfelelően termelődik a melatonin cirkadiális(megközelítően napi) és cirkannuális (megközelítően éves) ritmus szerint. A fényimpulzusazonban nem a központi látópályákon keresztül hat, hanem a retino-hipotalamikus pályánkeresztül. Ennek a ma valószínűnek tartott neuroendokrin útvonala: a fényperiódusbólszármazó információ a szem retina sejtjeiből továbbjut a hipotalamuszba, majd a hátsó nyakiidegdúcon át a tobozmirigyhez (ARENDT, 1995). A nappalok hosszának változása ilyen módonhatással van a melatonin szintézisére és elválasztására, ezzel összefüggésben az állatokszőrtüszőműködésére és szőrzetváltására.
Mérsékelt övi klímán az angóranyulak gyapjútermelése szezonálisan ingadozik, az őszi-téli időszakhoz viszonyítva a nyári teljesítmény akár 50%-kal is gyengébb lehet(ROUGEOT és THEBAULT, 1983; ROCHAMBEAU és THEBAULT, 1985; ALLAIN és THEBAULT,1988; SCHLOLAUT, 1987; THEBAULT és VRILLON, 1994). Az évszak hatása a hőmérséklet és anappalok hosszának változásával függ össze. A gyapjútermelés a fényperiódussal valóösszefüggését szövettani vizsgálatokkal bizonyították, az inaktív szőrtüszők aránya tavasszal12%, nyáron 28-30% (Rochambeau és Thebault 1985, ROUGEOT et al. 1984).
Korábban beszámoltunk a melatoninkezelésnek az angóranyulak gyapjútermelésére gyakorolt hatásáról (LANSZKI et al., 1998). Jelen kísérlet célja a melatoninkezelés hatásánakvizsgálata a szőrtüszők működésére, a gyapjúeltávolítás módjától és az ivartól függően.
ANYAG ÉS MÓDSZER
Állatok és tartásuk
A kísérletben 200-210 napos, háromszor nyírt, vagy tépett nő- és hímivarú gyapjútermelő, valamint korábban már fialt angóra anyanyulak szerepeltek. A nyulakatablakkal ellátott zárt épületben, egyszintes, ponthegesztett dróthálóból készült ketrecekben,egyesével helyeztük el. Az istálló ablakain a fény bejutott, így az épületen belül természetesfényperiódus érvényesült. Az istálló nem volt klímatizálva, a szellőztetés tavasztól őszig azoldalfalakon kiképzett szúnyoghálóval fedett ablakokon keresztül természetes úton, télenmeleg levegő befúvásával történt. A nyulak ad libitum kaptak nyúltápot (nyersfehérje: 17,1%,nyersrost: 13,2%, DE: 10,3 MJ/kg) és ivóvizet, valamint hetente egyszer szénát a trichobezoárkialakulásának megakadályozása érdekében.
A melatoninkezelés
Az állatokat minden kísérletben véletlenszerűen két csoportra: a melatoninnal kezeltekre (M: 36 mg melatonin/egyed; 2 Regulin implantátum) és kezeletlen kontrollra (C)osztottuk. A melatoninkezelést a nyári napforduló előtt (májusban), a lapocka tájéki bőr aláültetett, melatonint tartalmazó Regulin implantátummal (18 mg melatonin/implantátum,Hoechst UK Ltd., No.: 0086/4176) végeztük. A gyapjút kétféle módon: tépéssel, vagynyírással távolítottuk el. A tépést megelőzően Lagodendron-R tápot (Trade Mark, Proval sa,F-Paris) etettünk (60 g/nyúl), mely mimozintartalma révén fájdalommentes gyapjúeltávolításttesz lehetővé. A kísérletek beállításakor minden kísérleten belül azonos volt a csoportonkéntiátlagsúly és a megelőző nyíráskor mért gyapjú összsúlya. A kísérleti állatok hasznosítása,ivara és a gyapjúeltávolítás módja alapján az alábbi kísérleti csoportokat alakítottuk ki.
1. kísérlet (M1, C1) tépett, gyapjútermelő nőivar (n = 16),
2. kísérlet (M2, C2) nyírt, gyapjútermelő nőivar (n = 20),
3. kísérlet (M3, C3) nyírt anyák (n = 20),
4. kísérlet (M4, C4) nyírt, gyapjútermelő hímivar (n = 20).
Bőrminták szövettani vizsgálata
A kísérlet időszakában csoportonként hat alkalommal 5-5 egyedről bőrmintát (33 mm2/minta) vettünk a hát tájékáról, szövettani vizsgálat céljára. A mintavétel helyiérzéstelenítéssel (Lidocain spray 10%, Egis Co., Budapest), majd azt követőensebfertőtlenítéssel (Aluminium-spray, Medicus -Partner Ltd., Budapest) történt. A mintákatfeldolgozásig 10%-os formalin oldatban, vizsgálat előtt 24 óráig Bouin-oldatban tároltuk. Aszövetminták metszését paraffinos Mikrotom készüléken, 7 µm rétegvastagsággal végeztük.
Az alkalmazott ROAN festési eljárás ROUGEOT és THEBAULT (1989) által leírtak szerint, aszövettani értékelés vetítő mikroszkóppal, mintánként 10-20 szőrtüsző csoport értékelésealapján történt. A szövettani metszetek értékelésekor: (1) a szőrtüsző-aktivitást, azaz aszőrtüsző-csoportban a növekedési (anagén) fázisban levő szőrtüszők arányát az összesszőrtüsző számához viszonyítva, valamint (2) központi szőrtüsző-csoportban az elsődleges és másodlagos szőrtüszők számát (BLOMSTEDT 1989, 1995, FUKANAGA et al. 1991, THEBAULTés VRILLON, 1994, VALTONEN 1992, XIAO et al. 1996) vizsgáltuk.
Statisztikai feldolgozás
Az adatok statisztikai értékelését varianciaanalízissel és kétmintás t- próbával végeztük (Statgraphics 5.0, SPSS 5.0.1).
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A kísérletek indításakor az anagén és a telogén fázisban, valamint a centrális szőrtüszőnkénti gyapjúszál számban nem volt lényeges eltérés a melatoninkezelt és a kontrollcsoportok között (1. táblázat).
Angóranyulak szőrtüszőnkénti gyapjúszálainak száma a kísérlet kezdetén és végén (átlag±SE) Number of hairs per hair follicle group in angora rabbits (mean±SE) Szőrtüszőnkénti gyapjúszálak száma (2) 1. kísérlet: C1
2. kísérlet: C2
3. kísérlet: C3
4. kísérlet: C4
Jelmagyarázat/Notes:(1) experiment and group, (2) hairs per follicle group, (3) at treatment (beginning of the experiment), (4) at the14th week (end of the experiment), P = szignifikancia szint/ level of significance; n.s.= non-significant difference,Az oszlopon belüli eltérő betűk szignifikáns különbséget jelölnek/ in the column the differences between groupsmarked with different letters are significant. A tépett nyulaknál (1 kísérlet: M1 és C1 csoport) - a gyapjúeltávolítási mód miatt - a szőrtüszőnkénti szőrszálak száma a kísérlet kezdetétől a 14. hétig fokozatosan nőtt (1. ábra).
A C1 és az M1 csoportban a szőrtüszőnkénti gyapjúszálak száma a kísérlet kezdetén 5,5 és4,4 (n.s.), a végén 27,2 és 40,4 (P<0,01) volt (1. táblázat). A kezelés utáni 4. héttől az összesszőrtüszőszámban a melatoninkezelt csoport javára szignifikáns különbség mutatható ki, tehátettől az időponttól vált láthatóvá a kezelés hatása. A melatoninkezelt csoportban agyapjúszálak gyorsabban növekedtek, a kezelés utáni 8 héttől már telogén fázisban levőszőrszálak is előfordultak. Ezzel szemben a kontroll csoportban a kísérlet végén (a 14. héten)sem találtunk telogén fázisú gyapjúszálakat (1. ábra).
Nyíráskor, a gyapjúban minden időpontban találhatók anagén és telogén stádiumú (és különböző hosszúságú) szőrszálak (1. ábra). A nyulakat ugyanis a gyapjú érésétől függetlenritmusban nyírják.
A 2. kísérletben, a melatoninkezelt, nyírt nőivarú angóranyulak (M2) a 2. héttől felülmúlták a kontroll (C2) csoportot, tehát a melatoninkezelés hatása a nyírt csoportban már a2. héttől jelentkezett. A C2, illetve az M2 csoportban a szőrtüszőnkénti gyapjúszálak száma akísérlet kezdetén 33,6 és 43,5 (n.s.) a kísérlet végén 37,0 és 44,7 (n.s.) volt.
A 3. kísérletben, a melatoninkezelt anyanyulak (M3) elérték a gyapjútermelő, nőivarú kísérleti csoportok (M2, C2) szőrtüszőnkénti szőrszálak számát és szignifikánsan (P<0,0001)több volt a telogén fázisú gyapjúszálak száma a 14. heti nyíráskor, mint a csoportok közöttlegkisebb szőrtüsző aktivitást mutató (C3) kontroll egyedekben. A C3, illetve az M3csoportban a kísérlet kezdetén a szőrtüszőnkénti gyapjúszálak száma 30,1 és 33,0 (n.s.) akísérlet végén 29,9 és 40,3 (P<0,01) volt.
A 4. kísérletben, a hímivarú melatoninkezelt csoport (M4) a 14. heti nyírás időpontjára lényegesen felülmúlta a kontroll (C4) csoportot (P<0,0001). A C4, illetve az M4 csoportban akísérlet kezdetén és végén a szőrtüszőnkénti gyapjúszálak száma 39,2 és 42,2 (n.s.), illetve39,4 és 51,3 (P<0,05) volt. A különbségek már a nyírást követően két héttel jelentkeztek (1.
ábra). A gyapjútermelő kísérleti csoportok között az ivarokat összehasonlítva megállapítható,hogy az M4 hímivarú nyulak, a melatoninkezelt (M2) és kontroll (C2) nőivarú egyedeket isfelülmúlták (P<0,0001) a szőrtüszőnkénti szőrszálak számában (1. táblázat).
KÖVETKEZTETÉSEK
A kísérlet eredményei azt mutatják, hogy természetes megvilágítás mellett tartott angóranyulakba juttatott exogén melatonin hatása eltérő a gyapjúeltávolítási módtól és ivartólfüggően.
A tavaszi melatoninkezelés az angóranyulak szőrtüsző-működésére gyakorolt pozitív hatása a szőrtüszőnkénti gyapjúszálak számában a kezelés után négy héten belül jelentkezett.
Telogén fázisú (érett) szőrszálak a 4. héten jelentek meg a tépett melatoninkezelt nőivarúnyulak (M1) centrális szőrtüszőiben, ugyanakkor nyugalmi stádiumú szőrszálak a kontroll(C1) csoportban a kísérlet végén (a 14. héten) sem fordultak elő. A gyapjú érése a kísérletbenalkalmazott 98 napos gyapjúeltávolítási intervallumnál később, 110-120 naponkéntkövetkezik be, azaz ekkor lehetne a gyapjút a legkisebb fájdalom okozásával, előkezelésnélkül, tépéssel eltávolítani. Ennek alkalmazása azonban -különösen nyári időszakban - arendkívül hosszú gyapjúból adódó hőstressz és a várható nagyobb arányú kiesés miatt nempraktikus megoldás.
A nyírt nyulak szőrtüszőiben a kísérlet alatt végig találhatók anagén- és telogén fázisú gyapjúszálak, mely a nyírással összefüggő különböző ciklusú szőrtüszőműködésre vezethetővissza. A melatoninkezelés (M2, M3 és M4) nyírással történő gyapjúeltávolítás esetében ispozitív hatással volt a szőrtüsző működésre, ami elsősorban a szőrtüszőnkénti gyapjúszálakszámában mutatkozott meg. A kontroll tenyészanya csoportban (C3) a szőrtüsző aktivitásaelmaradt az összes gyapjútermelő nyúltól. Feltételezhető, hogy ebben a korábbi szaporítás ésnevelés hatása is közrejátszott. A viszonylag nagy gyapjútermelés, az anyanyulak nagyobbtestsúlyára vezethető vissza.
Az ivarok összehasonlításakor megállapítható, hogy a melatoninkezelésnek - a gyapjútermeléshez hasonlóan - a szőrtüszőnkénti gyapjúszálak számában is a tépett nyulaknálés a hímivarban volt a legnagyobb hatása. A korábban közölt (LANSZKI et al., 1998),gyapjútermelési adatokat (M1: 229 és C1: 163 g; M2: 217 és C2: 193 g; M3: 230 és C3: 195g; M4: 200 és C4: 148 g) alátámasztják a szőrtüszőműködésre vonatkozó vizsgálataink.
A kapott eredmények összhangban állnak azokkal az élettani kutatási eredményekkel, melyek a nappalok hossza és a különböző életfunkciók (szőrtüszőműködés, szaporodás) összefüggéseire vonatkoznak (GEBBIE et al., 1994, ARENDT 1995), ugyanakkor alátámasztjákazt a hipotézist is, mely szerint a tavasazal, a növekvő nappalhossz (hosszúnappalos időszak)mérsékli a gyapjútermelést (tulajdonképpen a szőrtüsző működést) (ROCHAMBEAU ésTHEBAULT, 1985). A tavasszal végzett melatoninkezelés “rövid nappal hatása” a növekvőnappalhosszal ellenkező hatású, következtében statisztikailag alátámasztható különbségekalakultak ki a kezelt és a kontroll angóranyulak gyapjútermelése (LANSZKI et al. 1998) ésszőrtüszőműködése között.
KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS
A kutatást az OTKA (F 017671) és a PFP (4357/1997) támogatta. Jelen publikáció a magyar-francia kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében, azOMFB és külföldi szerződéses partnere, Le Mistére das Affaires Etrangéres által támogatottkutatási együttműködés eredményeképpen jött létre.
IRODALOMJEGYZÉK

Source: http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/pate/1999.11%20NYTNLanszkiJozsi2.pdf